2014. március 3., hétfő
~2.Rész~
Egy mezőn voltam, körülöttem tarka virágok voltak. A nap fényesen sütött enyhe szellő fújdogált. Leheveredtem a fűbe. Élveztem hogy senkitől és semmitől nem függök. Hirtelen az enyhe szélből vihar lett. Egy szobában találtam magam. Minden fehér volt. Az ajtó nyitódott és két fehér ruhás férfi lépett be rajta. Megfogtak és kihurcoltak a szobából egy szintén fehér folyosóra. Próbàltam szabadulni de nem ment...
Felriadtam. Ez csak egy álom volt. Vissza emlékeztem a pár órával elöbb történt dolgokra. Mindenre. A jó kedvemre amit Sam-nek köszönhetek és a hirtelen hangulatváltozásomra. Ránéztem az órára ami délután fél négyet mutatott. Remek aludtam pár órát. Vissza ejtettem a fejem a párnára és gondolkoztam. Gondolkoztam azon hogy vajon mit jelenthetett ez az álom és azon hogy mikor lesz ennek a szenvedésnek vége. Egyszóval az átlagos dolgokon... Gondolat menetemet a csengő dallam a zavarta meg. Felültem és Szörnyella de Frászt-t megszégyenítő külsővel mentem ajtót nyitni. Meglepetésemre Sam àllt ot.
-Szia... hát te szörnyen nézel ki- köszöntött.
-Szia és köszönöm szépen- álltam félre hogy be tudjon jönni.
-Mi történt?- kérdezte amikor már mindketten leültünk
-Semmi csak a szokásos- legyintettem
-Ez így nem lesz jó- csóválta a fejét.
-Tudod mit? Ma sötétedés után kimegyünk a közeli parkba.- mondta
-Mi?- csak enyit tudtam kinyögni.
-Bizony ki fogsz végre innen mozdulni tudom hogy szeretnéd- bökött oldalba. Én csak ültem mint egy darabka szerencsétlenség. Gondolkoztam. Igen, én elég sokat gondolkozok... Igazából nagyon is el akartam volna menni de nem szabad...
-Én...nem tudom- dadogtam össze vissza
-Figyelj ebbe a parkba kevesen szoktak lenni amúgy is és szerintem este már egy lélek se jár arra. És mondjuk felhúzol egy kesztyűt és meg is van oldva.- mondta eléggé meg gyözően.
-Hàt oké- sóhajtottam bàr eléggé féltem. Az eggyik felem örűlt hogy végre kimozdulok míg a másik félt és itthon maradt volna. De a kíváncsiság erősebb volt. Négy óra van, elég sok minden történt ez alatt a fél óra alatt. Mivel ősz van ezért hamarabb is sötétedik ami egyrést jó másrészt meg nem...
-És öhm... nem is izgulsz?- kérdezte Sam.
-Őszintén? Most kitört bennem a 3. világháború- néztem rá miközben elmosolyodtam. Mintha megkönnyebűlt volna felsóhajtott és hátradőlt. Négy óra két perc lassan telik az idő.
-Kéne valamit csinálni- kezdtem el gondolkodni
-Együnk valamit éhes vagyok- mondta
-Hát oké- egyeztem bele. Kb. egy óra elment a kaja csinálással. Amúgy ez a kesztyű ötlet tényleg bevált. Megfogtam valamit és nem borította egyből jég. Jupi. Kinéztem az ablakon és kezdett sötétedni.
-Sam, Sam, Sam- kezdtem el szolongatni
-Mivan?- jött le
-Mindjárt sötét van- mondtam boldogan
-Oké csak még fél órát bírj ki- ment vissza a dolgára. Fél óra?? Az nagyon sok. Mindegy majd kibírom valahogy. Leültem a földre és gondolkodtam,(igen már megint gondolkodok) azon hogy milyen lehet a világ, hogy néz ki meg ilyenek. Mire mindent végig gondoltam már úgy éreztem hogy elszált minden félelmem. Ránéztem az órára és hat órát mutatott vagyis már letelt a fél óra. Feligràltam a lépcsőn és megkerestem Sam-et. Felöltöztünk és már indultunk is. Kis séta utàn oda értünk a parkhoz ami inkább már erdő. Olyan gyönyörű volt. A magas fák, a szabadság érzet egyszóval minden tökéletes volt.
Zayn Malik szemszöge
Amikor ideges vagyok folyton a közeli erdőbe jövök hogy lenyugodjak. Most is oda tartottam. Nemsokára meg is érkeztem. Bezàrtam a kocsit majd elindultam valamerre. Nem sokat sétálhattam amikor nevetés csapta meg a fülem nem is messziről. Gyorsan bebújtam egy nagyobb fa mögé és onnan figyeltem. Két lányt láttam meg. Egy vörös hajút és melette egy barna hajút. A barna hajú épp valamit csinàlt. Felém vették az irányt ezért vissza bújtam a fa mögé.
-Úristen Honey ez tök király- ámuldozott a vörös hajú. Szóval Honey-nak hívják. Levette a kesztyűjét és oda adta a vörös hajúnak. És utána csinált valamit amit nem láttam. Előrébb léptem hogy lássam de véletlenűl ráléptem egy faágra. Nagy reccsenéssel eltört. Hirtelen ide fotdultak. Négy óriási jégcsap repült el a fejem mellet. Megszepenve álltam és néztem. Ezt Honey csinálta volna?
Sziasztok!
Remélem nem lett annyira lapos mint amennyire gondolom... sajnálom hogy rövid lett a kövi részt megpróbálom hosszabra írni :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése