~3.Rész/ 2~

Zayn Malik szemszöge:
Már eléggé késő volt így elköszöntem Honey-től
-Késő van én megyek- mosolyogtam
-Nyugi tudok titkot tartani- mondtam bíztatóan mert láttam rajta hogy nincs rendben. Elmosolyodott és óvatosan megölelt. Meglepődtem, de vissza öleltem.
-Szia- suttogta
Át vágtam az erdőn keresztűl és mire megtaláltam a kocsim az orromig sem láttam. Beszáltam és benindítottam a motort. Hazafelé furikáztam és közben katogott az agyam. Hogy min is? Inkább kin? Honey-n. Elképesztő ez a csaj.  Kihozza az emberből a jót. Befordúltam az utcánkba. Lelassítottam és beáltam a garázsba. Az ajtóhoz baktattam ami sajnos be volt zárva. Hah szóval nem akarnak látni. Mivel nem bolt kulcs nálam  ezért fogtam magam és elkezdtem mászni. Igen most hülyének nézhettek de valahogy be kell jutni, nem? Kinyitottam az ablakot és bemásztam rajta. Majd becsuktam. Lementem a konyhába és reméltem hogy nem lesz ott senki. Sajnos ez most nem jött be.
-Megjöt Zayne mond csak megint egy csajnál voltál és utána közölted vele hogy Ő csak egy egy éjszakás kalandra kellett neked?- támadott rám egyből Harry. Vállat vontam és a hűtőhöz mentem és kivettem belőle egy  doboz narancs levet.
-Oh szóval ez neked csak egy vállrántàst ér?- cseszett most le Liam. Kezdett már bennem felmenni a pumpa.
-Titeket csak ne érdekeljen az hogy mi van velem.- mondtam már nem olyan nyugodtan. Miért kell mindent tudniuk?
-Eddig jó volt a kedvem most elcsesztetek mindent, kössz- gyorsan felsiettem a szobámba duzzogni mint egy kisgyerek. Amikor Honey-val voltam minden olyan jó volt. Hirtelen gondolatból fogtam magam és kiszaladtam a szobámból le a lépcsőn és ki az ajtón. Utam közben kaptam néhány olyan beszólást mint " Fegyeljetek fiúk a hercegünk megy valami hülyét megdöngetni" stb. Egy gúnyos nevetés kiséretében amit már csak én hallottam, beszáltam a kocsimba és elindúltam ahoz a bizonyos erdő felé.

Honey Drawer szemszöge:
Miután Zayn elment sóhajtottam egy nagyot sóhajtottam. Soha sem gondoltam volna hogy egy idegen ilyen gyorsan fel tudja fogni azt hogy mi van velem. Még Sam-nek is kellett egy kis idő. Tényleg már el is akartam mesélni ezt. Szóval:
6 éves lehettem. Akkor még éltek a szüleim. Megtiltották hogy valahova is menjek.De én nem tudtam nekik szót fogadni hiszen még csak kisgyerek voltam. Egyszer amikor senki sem figyelt kiszöktem. A közelbe volt egy játszótér. Amikor odaértem csak egy velem egykorú, hosszú vörös hajú, enyhén szeplös kislány ült. Felnézett és elmosolyodott. Felált és felém kezdett jönni. Nem értettem, de amikor megkérdezte hogy van-e kedvem segíteni homokvárat építeni gondolkodás nélkű belementem. Amikor elkészűltünk néhány idősebb fiú jött és lerombolta a várat. Mérges lettem és egy jégtáblát varázsoltam oda amin sikeresen elcsúsztak...
Csengettek. Amikor visszatértem a múltból a jelenbe mentem ajtót nyitni. Meglepődtem amikor láttam ki van ott...

Sziasztok!
Tudom hogy sokat késett a rész de van rá mentségem! Kaptam néhány hármast ezért eltiltottak a géptől... De ha tetszett a rész komizz :)