2014. március 30., vasárnap

~6.Rész~

Sziasztok!
Köszönöm az 1 rendszeres olvasót: )
Nem nagyon tudok mos mit írni ezért nem is húzom az időt. Jó olvasást!
Puszi:
          Eszti xxx


Valhogy elaludtam a földön. Nem tudom hogy hogyan de mire felébredtem nyoma se volt a néhány órával ezelöttieknek.  Vagy mégsem? A szoba falai kéken csillogtak,  az ablakot jégvirág fedte. Feláltam az ajtó mellől és körbe sétáltam a kis helyiségben. Az ajtóhoz léptem és próbáltam kinyitni. Nem ment. Gondolom beágyazott a zár. Akkor két lehetőség van. Egy itt maradok és éhenhalok vagy használom az erőmet és kiütöm az ajtót a helyéről. Végülis a második választásnál maradtam. Remegve felemeltem a kezem hisz' eszembe jutottak a tegnap történtek. Ahogyan kezemet a kilincs magasságába emelt már csak a földön heverő ajtót láttam. Vettem egy mély levegőt és átléptem az ajtón.  Lesokkolva álltam meg. Az asztal, a kanapé, a falak egyszóval mindent jég fedett.
-Ne.. ez nem lehet igaz- suttogtam
Ez így nem mehet tovább. Ki kell találnom valamit.  Gondolkozz. Mit csináljak? Meg akarom védeni Sam-et és Zayn-t magamtól. Telefonom pittyegése zavart meg. Elindultam a hang irányába. A konyhában kötöttem ki. Felkaptam a készüléket a konyhaasztalról. 1 új üzenet.

Szia! 
Nem tudtalak sehogy sem elérni. Ezért SMS-ben írom le amit mondani akartam. Szóval az a helyzet hogy elköltözünk New York-ba. Nagyon sajnálom.
  Sam

Amint ezt elolvastam megfagyott a kezemben a telefon. Nem ez nem lehet igaz. Az asztalra támaszkodtam. Csak meredtem magam elé a semmibe. Végig pörgettem az agyamban a közös emlékeinket. Néha el-el mosolyogtam egy jó emléknél. Megráztam a fejem és kiléptem a konyhából. Rájöttem hogy most nem lenne jó ezen rágódni. Csak tartsa a száját. Leültem a kanapéra és ránéztem a Tv-re. Elhúzta a szám mikor megláttam hogy megfagyott. Na jó unatkozok. Akkor most nézzük meg mire vagyok képes. Építsünk egy hóembert! Sikerült, és milyen cuki lett.
-Szia, Olaf vagyok és szeretem ha megölelnek.

-Istenem! Te beszélsz- sikítottam fel és bebújtam a kanapé mögé.
-Hát persze hogy beszélek, de téged hogy hívnak?-jött Ő is a kanapé mögé.
-Honey- feleltem egy kicsit nyugodtabban, de akkor is egy hóemberrel beszélgetek. Valami mégis fura. Nincs orra! Felpattant és felkaptam egy répát. Visszamentem Olaf-hoz. Leültem mellé és bele akartam "nyomni" a fejébe a répát de hirtelen idefordította a fejét.
-Mindigis vágytam egy orra. Oh de cuki olyan kis ici-pici mint egy bébi unikornis-mögényúltam és rendesen "belenyomtam" a fejébe.

-Így mégjobb-lelkesedett
Már nem is tartom magam örűltnek hogy egy hóemberrel beszélgetek. Helyesbítek egy nagyon jófej hóemberrel.
-Olaf, gyere rendezzük kicsit át a házat ha már ez van-mondtam kis barátocskámnak aki már mindent tud.
-Miért?
-Hogy neked is legyen a méretednek megfelelő hely-kitoltam a házból a már felesleges Tv-t. Majd gyorsan visszatért is zártan.
-Ezt most vegyem sértésnek? - jött vissza mellém
-Nem inkább bóknak-nevettem
Olaf-val össze szeretünk néhány cuccot amiről azt mondta hogy neki kell. Így lett egy ágy és egy széke. Az utóbbit nem nagyon értettem, de Ő tudja. Lakótársak lettünk.
-Ho, nem megyünk ki?-nézett Olaf az ajtóra. Már egy becenevet is kaptam tőle. Úgy érzem hogy nagyon jó barátok lettünk Olaf-val.
-Öhm... már úgyis késő  van szóval menjünk- ne ezt nem kellett volna
-Remek! Menjünk- fogta meg a kezemet

Zayn Malik szemszöge:

Miután Honey nem éppen kedvesen elküldött nem mentem haza. Egyátalán nem volt kedvem találkozni a fiúkkal. Vajon mi történhetett vele? Még sosem láttam így. Talán meg akart ölni? Nem Zayn ezt gyorsan verd ki a fejedből.  Felpillantottam a földről és körbenéztem. Még mindig abban az erdőben sétálgattam.  Még mindig Honey járt a fejembe. Lehet hogy csak véletlen volt. Igen csak véletlen volt. Megkerestem a kocsimat majd behuppantam a kormány mögé. Mindkét kezem a kormányra helyeztem majd felsóhajtottam. A motor hangos mordulással jelezte, hogy indulhatok. Rátapostam a hátra és már ott se voltam.

2014. március 26., szerda

~5.Rész~

Szasztok!
Rájöttem ha a rész elejére írok talán elolvassátok amit írok :D
Ezentúl MINDIG PÉNTEKEN (vagy rosszabb esetben szombaton) hozom a részeket.
Jó olvasást :)
U. I. : Bocsi hogy sok benne a kép   
U. I. 2 : Honey álmát újra leírtam hogy jobban össze áljon a kép
  Puszi:
               Eszti xxx                                                                                                          


Egy mezőn voltam. körülöttem tarka virágok. A nap fényesen sütött, enyhe szellő fújdogált. Leheveredtem a fűbe. Élveztem hogy senkitől és semmitől nem függök. Hirtelen az enyhe szélből vihar lett. Egy szobában találtam magam. Minden fehér volt. Az ajtó nyitódott és két fehér ruhás férfi lépett be rajta. Megfogtak és kihurcoltak a szobából egy szintén fehér folyosóra. Próbàltam szabadulni de nem ment. Kinyitottak elöttem egy ajtót és belökdöstek rajta. Bent csak egy íróasztal szerűség volt mögötte egy székkel. A szék háttal volt nekem de így is láttam hogy ül benne valaki.
 -Hogy megnőttél- nevetett fel az illető. Nem értettem az egészet. A hangjából itélve nő volt.
 -Maga ki?- kérdeztem értetlenűl
 -Tudhattam volna anyád semmit se mesélt rólam, igaz?- felém fordult.Fal fehér lettem. Mintha anyukámat láttam volna... De ő meghalt.
 -Én anyád ikertestvére vagyok
 -Mi? Anyának nincs ikrtestvére.
 -Tényleg ilyen kis naív vagy?- nevetett fel gúnyosan- Te tényleg elhitted hogy autóbalesetben halt meg? A te fajtádnak meg kell halniuk- Itt már semmit sem értettem.
-Az én fajtámnak?- van több ilyen ember mint én?
 -Igen. Tűz, víz, levegő, föld és a legritkább a jég. Rád is ugyanaz a sors vár mint rájuk, meghalnak.  Amint ezt kimondta az a két férfi ott termett.
 -Végezzetek vele 
Felsítottam. 
 -Honey ébredj fel- hallottam valahonnan
-Honey-hallottam újból

Lassan kinyitottam a szemem és egy aggodó Zayn-t láttam.
-Uristen! Mi történt a szemeddel?- Fürkészett. A szemem? Mi van a szememmel?
-Mi van a szememmel?- kérdeztem

-Nézd meg- utasított
Feláltam és elindúltam a fürdő felé. Kissé inogva de beértem az említett helységbe. Felkapcsoltam a lámpát és belenéztem a tükörbe. Amit láttam megrémített. Sírni lett volna kedvem. Miért minden velem történik?  A mosdó szélére tenyereltem hogy közelebbről is megvizslassam a szemem. Kicsit közelebb hajoltam a tükörhöz, de amint belenéztem ellepte a jég. Lenéztem a tenyeremre amivel még mindig a mosdót támasztottam. Mindent beborított a jég. Mitől lettem ilyen... ilyen erős? Eddig is "erős" voltam de ennyire még sosem. Lekapcsoltam a lámpát és lassan vissza sétáltam Zayn-hez. Az ágyon ült és a falat bámúlta. Nekem háttal ült ezért szerintem éazre sem vette hogy bejötem. Lehuppantam mellé az ágyra. Felém fordította a fejét és kérdőn nézett rám, majd az ajtóra és a padlóra. Hátra néztem én is ahol bejöttem ott egy csíkot jég borított. Az ajtó is teljesen meg volt fagyva.
-Ezt hogy?- csak ennyit tudtam kinyőgni
Nem tudom hogy ezt hogy csináktam hiszen csak besétáltam az ajtón.
-Ezt neked kéne tudni- rántott vállat a melletem ülő fiú. Nagyon meglepődtem még sosem beszélt velem így.
-M-mi?- nem értem hogy most mi baja van
-Semmi- rántotta meg a vállát.
Megijedtem. Megijedtem saját magamtól. Félek hogy valami rosszat teszek.
-Zayn szerintem most inkább menj el.
-Miért?- vonta fel a szemöldökét
-Mert nem akarom hogy valami rossz történjen.
-Miért történe bármi rossz?- kezdtem egy kicsit ideges lenni.
-Csak menj már- emeltem feljebb a hangomat.
-De...
Feláltam és az ajtó felé mutattam. Falált de nem indult el.
-Menjél már- kiabáltam
Elkezdett jönni felém, de én magam elé tettem a kezem hogy inkább ne.

De hirtelen jég "tüskéket" irányítottam felé. A szám lé kaptam a kezem. Nem akartam ezt.
-Oké megértettem- maj hangosan maga mögött becsapta az ajtót. Az ajtó mellé léptem és lecsúsztam a földre. Az egész szoba megfagyott körülöttem.











2014. március 20., csütörtök

1. Díjjam


11 dolog magamról:

1. Szeretem az állatokat
2. Zene nélkül meghalnék
3. Szeretem az almát :3
4. Nem szeretem a sárgaborsót
5. Szeretek aludni
6. Imádok rajzolni
7. Szeretem a Lichi-t
8. Nem szeretek iskolába járni
9. Nem szeretem a macskákat ( bocsi macskák )
10. Szeretem a nyarat
11. Utálom az angoltanárunkat

11 válasz:

Hány blogot írsz? 1-et
Hány tesód van? Nincs tesóm :(
Külön szobád van, vagy osztozol? Külön
A szüleid elváltak-e? Szerencsére nem :)
Kedvenc szín?  Kék, fekete
Legcikisebb sztori? Öhm... nem tudok mst mondani eggyet se :D
Milyen fokozatú a legutóbbi intőd?  Osztályfőnöki... :D
Hány éves vagy? 12
Kedvenc zene? One Direction- Gotta Be You
Szemed színe? Barna
Hányadikos vagy? 6.

11 kérdés:


1. Mi a kedvenc gyümölcsöd?

2. Ki a kedvenc tagod? Miért?
3. Milyen színű a szobád?
4. Van Twittered?
5. Melyik a kedvenc blogod?
6. Melyik állat a kedvenced?
7. Milyen 1D-s cuccaid vannak?
8. Mlyik a kdvenc városod?
9. Szereted a SpongyaBob-ot?
10. Melyik a kedvenc filmed?
11. Hány nap van Márciusban? ( bocsi más nár nem jutott az eszembe)

Akinek küldöm:


http://pancellany.blogspot.hu/2014/03/37resz.html#comment-form


bocsi de most nem nagyon olvasok blogokat:)   majd késöbb még a többieket is kirakom

~4.Rész~


Honey Drawer szemszöge:
-Anya?- suttogtam megszeppenten. Elmosolyodott és eltünt. Utána egy értetlen tekintetű Zaynel találtam szemben magam. Eröltettem magamra egy mosolyt ami inkább vicsorgásnak látszott. Intettem eggyet hogy jöjjön be.
-És hogy-hogy újra itt?- kérdeztem és letelepedtem a kanapéra.
-Összevesztünk... megint- sóhajtott egy nagyot és csatlakozott hozzám. Térdeink össze értek. Fura érzés fogott el.
-Min vesztetek össze?- érdeklődtem
Rámnézett majd elnevette magát. Most mivan? Mi olyan vicces?
-Biztos hogy tudni akarod?- kérdezte majd átkarolt
-Rossz előérzetem van- nevettem
-Nos azon vesztünk össze hogy... khm... szerintük... khm
-Meg ne fulladj- szóltam közbe
-Tudod mit? Hagyjuk kínos lenne- mondta
Megrántottam a vállam és Zaynhez bújtam aki még mindig engem karokt át. Olyan jól éreztem magam vele. Szerintem nagyon jó barátok lettünk. Remélem Zayn is így gondolja...

Zayn Malik szemszöge:
Jó érzés hogy van valaki akire számíthatok. Az meg azért nem mondtam meg neki hogy min veszekedtünk mert az már hogy nézne ki? Héjj figyu már a haverjaim azt mondják hogy túl sok egyéjszakás kalandom van és álljak már le... nem ez nem hangzik jól. Nem akarom elrontani Honeyban azt az összképet magamról amit eddig gondolt rólam. Kíváncsi vagyok hogy engem miért engedett magához ilyen közel. Ha felvetném az öetet hogy bemutatom a fiúknak akkor hogy fogadná? És miért nézett az anyukájának? Olyan ráncos lennék? Túl sok a krdés... Nem merek rákérdezni hogy mirt nézett az anyukájának mert mesélte hogy meghaltal. Szaggatottan kifújtam a levegőt. A mellettem ülő lány felkapta a fejét és kérdőn nézett rám. Rámosolyogtam és megrántottam a vállam.


Honey Drawer szemszöge:
Azt vettem észre hogy mióta Zaynel találkoztam kordában tudom  tartani az erőmet. Ha hozzá érek valamihez nem lepi el rögtön a jég. Ennek nagyon örültem hiszen ez azt jelenti hogy hamarosan már tényleg rendesen megtanulom kezelni az erőmet. Azon is elgondolkoztam már hogy Zayn-nek is köze van ehez. Talán igen talán nem de ezt szerintem soha sem fogom megtudni.
-Kéne valamit csinálni, unatkozom- törtem meg a csendet
-Hát kéne- mosolygott. Istenem az a mosoly és azok a szemek. Elbabulhattam mert arra lettem figyelmes hogy Zayn a kezét rázogatja elöttem hogy figyeljek már. Most éreztem ilyet elöszőr. Éreztem ahogy az arcom vörösben öltözik ezért lehajtottam a fejem. Zayn elnevette magát és állam alá nyúlt hogy a szemébe nézhessek. Elbűvölt... megint. Gyorsan kellett cselekednem vala,it mert a fejem színe a paradicsomval vetekedett. Felpatanttam ülő helyzetemből utánam húzva Zaynt.
-Mi lenne ha megnéznénk egy filmet?- kérdeztem
-Rendben. Akkor választok egy filmet- vigyorgott
A konyha felé vettem az irányt és csináltam popcornt. Mire kész lettem és kimentem Zayn már a kanapén terült el. Amint meglátta hogy jövök felált és kivette a kezem ből a tál popcornt majd vissza ült az eredeti helyére. Nagyokat pislogtam tettén. Megütügette maga mellet a helyet mutatva hogy üljek oda. Leültem mellé és elvettem tőle a popcornt. Bekapcsolt a filmet ami egy vígjáték volt. Annyit nevettünk rajta hogy már fájt a hasumk. Már-már azon nevettünk hogy a másik hogy nevet. Amikor vége lett a filmnek már eléggé késő volt. Zayn megkért hogy itt aludhasson amire persze rögtön igent mondtam. Megágyaztam neki a vendégszobában és elköszöntem tőle. Bementem a szobámba és befeküdtem az ágyamba. Rá egy tíz percel hogy lefeküdtam kicsapódott a szoba ajtaja és Zayn lépet be rajta műsírást(?) tetettve.
-Honey rosszat álmodtam aludhatok veled?- nézett rám boci szemekkel. Elnevettem magam
-Gyere-mondtam
Befeküdt mellém és elaludtunk.


Sziasztok!
Itt volna az új rész:) remélem tetszik ha igen komizzatok


2014. március 17., hétfő

~3.Rész/ 2~


Zayn Malik szemszöge:
Már eléggé késő volt így elköszöntem Honey-től
-Késő van én megyek- mosolyogtam
-Nyugi tudok titkot tartani- mondtam bíztatóan mert láttam rajta hogy nincs rendben. Elmosolyodott és óvatosan megölelt. Meglepődtem, de vissza öleltem.
-Szia- suttogta
Át vágtam az erdőn keresztűl és mire megtaláltam a kocsim az orromig sem láttam. Beszáltam és benindítottam a motort. Hazafelé furikáztam és közben katogott az agyam. Hogy min is? Inkább kin? Honey-n. Elképesztő ez a csaj.  Kihozza az emberből a jót. Befordúltam az utcánkba. Lelassítottam és beáltam a garázsba. Az ajtóhoz baktattam ami sajnos be volt zárva. Hah szóval nem akarnak látni. Mivel nem bolt kulcs nálam  ezért fogtam magam és elkezdtem mászni. Igen most hülyének nézhettek de valahogy be kell jutni, nem? Kinyitottam az ablakot és bemásztam rajta. Majd becsuktam. Lementem a konyhába és reméltem hogy nem lesz ott senki. Sajnos ez most nem jött be.
-Megjöt Zayne mond csak megint egy csajnál voltál és utána közölted vele hogy Ő csak egy egy éjszakás kalandra kellett neked?- támadott rám egyből Harry. Vállat vontam és a hűtőhöz mentem és kivettem belőle egy  doboz narancs levet.
-Oh szóval ez neked csak egy vállrántàst ér?- cseszett most le Liam. Kezdett már bennem felmenni a pumpa.
-Titeket csak ne érdekeljen az hogy mi van velem.- mondtam már nem olyan nyugodtan. Miért kell mindent tudniuk?
-Eddig jó volt a kedvem most elcsesztetek mindent, kössz- gyorsan felsiettem a szobámba duzzogni mint egy kisgyerek. Amikor Honey-val voltam minden olyan jó volt. Hirtelen gondolatból fogtam magam és kiszaladtam a szobámból le a lépcsőn és ki az ajtón. Utam közben kaptam néhány olyan beszólást mint " Fegyeljetek fiúk a hercegünk megy valami hülyét megdöngetni" stb. Egy gúnyos nevetés kiséretében amit már csak én hallottam, beszáltam a kocsimba és elindúltam ahoz a bizonyos erdő felé.

Honey Drawer szemszöge:
Miután Zayn elment sóhajtottam egy nagyot sóhajtottam. Soha sem gondoltam volna hogy egy idegen ilyen gyorsan fel tudja fogni azt hogy mi van velem. Még Sam-nek is kellett egy kis idő. Tényleg már el is akartam mesélni ezt. Szóval:
6 éves lehettem. Akkor még éltek a szüleim. Megtiltották hogy valahova is menjek.De én nem tudtam nekik szót fogadni hiszen még csak kisgyerek voltam. Egyszer amikor senki sem figyelt kiszöktem. A közelbe volt egy játszótér. Amikor odaértem csak egy velem egykorú, hosszú vörös hajú, enyhén szeplös kislány ült. Felnézett és elmosolyodott. Felált és felém kezdett jönni. Nem értettem, de amikor megkérdezte hogy van-e kedvem segíteni homokvárat építeni gondolkodás nélkű belementem. Amikor elkészűltünk néhány idősebb fiú jött és lerombolta a várat. Mérges lettem és egy jégtáblát varázsoltam oda amin sikeresen elcsúsztak...
Csengettek. Amikor visszatértem a múltból a jelenbe mentem ajtót nyitni. Meglepődtem amikor láttam ki van ott...

Sziasztok!
Tudom hogy sokat késett a rész de van rá mentségem! Kaptam néhány hármast ezért eltiltottak a géptől... De ha tetszett a rész komizz :)

2014. március 7., péntek

~3.Rész/ 1~


Honey Drawer szemszöge:

Úristen! Hogy tehettem ezt? Én csak megijedtem... Végül is logikus, nem? Ha megijed az ember jégcsapokat kell a másikhoz vágni. Ez is csak én lehetek... De mire is számítottam? Arra hogy kimegyek és minden rendben lesz? Igen arra számítottam csak ez most nem jött be. Szívás. Még szerencsr hogy nem találtam el... Ezek után illene megmagyarázni ezt az egészet. Szerintem ez alap. Remélem hogy titokba tudja tartani... Odamentem a fiúhoz.
-Szia öhm... elmagyarázok mindent csak kérlek tartsd titokban- mondtam neki mire kurtán bólintott eggyet. Belenéztem gyönyörű mogyoróbarna szemeibe és... áljon meg a menet! Gyönyörű? Miket beszélek én... Sam-re néztem aki fal fehér arcal és táltott száljal nézte a fiút. Gondolatba megvontam a vállam és vissza néztem a fiúra aki még mimdig ledöbenve állt.
-Gyere- szóltam neki halkan. Újból bólintott és követett. Hazafelé vettem az irányt. Nem tudom jó ötlet-e elvinni magamhoz, de hát ezek után már isten se tudja mi a jó. Hamar haza értünk és beinvitáltam azt a fiút. Körűlnézet majd összehúzta magán a dzsekijét. Elkezdtem magyarázni. Mindent elmeséltem neki. Lesokkolva figyelt. Szegényke mennyi minden történt vele ma...

Zayn Malik szemszöge:
Teljesen le voltam döbbenve. Nem hittem volna ezt róla amikor megláttam. Átlagos de átlag feletti. Nagyon kedves lány, igazából sajnálom Őt.
-Amúgy Zayn vagyok- jutott eszembe hogy még be se mutatkoztam.
-Én Honey- mosolygott

Honey Drawer szemszöge:

Fura hogy ennyire kedves hiszen majdnem megöltem. Nagyon bűntudatom van... És félek is hogy nem tudja megtartani, akkor mi lesz velem? Rossz belegondolni.
-És bocsánat mégegyszer- szóltam hirtelen és ránéztem. Elmosolyodott. Ezen mi olyan vicces?
-Ezt már elmondtad ezerszer- nevetett kicsit fel. Istenem az a nevetés...
-Ezen mi olyan vicces? Majdnem megöltelek!- csattantam fel.
-Nyugi, nyugi véletlen volt nem?- ült közelebb és végig simított a karomon.
Kirázott a hideg az érintésétől.
-És a barátnőddel mi törtét?- kérdezte és ujjával Sam felé bökött aki csak ült és bámult Zayn-re
-Nem tudom- ráztam meg a fejem
-Istenem el sem hiszem! Zayn Malik rám mutatott te jó ég! Kaphatok egy autogramot és egy fényképet?- sikkantott fel eddigi némaságából
-Öhm... persze- felelte zavarodottan

Zayn Malik szemszöge:
 Gyorsan csináltunk egy fotót és alá firkantottam egy papírt. Majd hazamen. Itt maradtam Honey-val. Nagyon megkedveltem Honey-t, olyan szerethető lány.

2014. március 5., szerda

Fontos!!

Sziasztok!
Most nem részt hoztam bocsi :/ (amúgy Szombatra már kint lesz az új rész) Hanem kérni szeretnék tőletek egy óriási szívességet. Ha elolvastátok a részeket kérlek hagyjatok egy komentet magatok után. Szeretnék olyan részeket írni ami megfelel nektek. Előre is köszi :)                                                                                                                                              
Puszi: Eszti

2014. március 3., hétfő

~2.Rész~


Egy mezőn voltam, körülöttem tarka virágok voltak. A nap fényesen sütött enyhe szellő fújdogált. Leheveredtem a fűbe. Élveztem hogy senkitől és semmitől nem függök. Hirtelen az enyhe szélből vihar lett. Egy  szobában találtam magam. Minden fehér volt. Az ajtó nyitódott és két fehér ruhás férfi lépett be rajta. Megfogtak és kihurcoltak a szobából egy szintén fehér folyosóra. Próbàltam szabadulni de nem ment...
Felriadtam. Ez csak egy álom volt. Vissza emlékeztem a pár órával elöbb történt dolgokra. Mindenre. A jó kedvemre amit Sam-nek köszönhetek és a hirtelen hangulatváltozásomra. Ránéztem az órára ami délután fél négyet mutatott. Remek aludtam pár órát. Vissza ejtettem a fejem a párnára és gondolkoztam. Gondolkoztam azon hogy vajon mit jelenthetett ez az álom és azon hogy mikor lesz ennek a szenvedésnek vége. Egyszóval az átlagos dolgokon... Gondolat menetemet a csengő dallam a zavarta meg. Felültem és Szörnyella de Frászt-t megszégyenítő külsővel mentem ajtót nyitni. Meglepetésemre Sam àllt ot.
-Szia... hát te szörnyen nézel ki- köszöntött.
-Szia és köszönöm szépen- álltam félre hogy be tudjon jönni.
-Mi történt?- kérdezte amikor már mindketten leültünk
-Semmi csak a szokásos- legyintettem
-Ez így nem lesz jó- csóválta a fejét.
-Tudod mit? Ma sötétedés után kimegyünk a közeli parkba.- mondta
-Mi?- csak enyit tudtam kinyögni.
-Bizony ki fogsz végre innen mozdulni tudom hogy szeretnéd- bökött oldalba. Én csak ültem mint egy darabka szerencsétlenség. Gondolkoztam. Igen, én elég sokat gondolkozok... Igazából nagyon is el akartam volna menni de nem szabad...
-Én...nem tudom- dadogtam össze vissza
-Figyelj ebbe a parkba kevesen szoktak lenni amúgy is és szerintem este már egy lélek se  jár arra. És mondjuk felhúzol egy kesztyűt és meg is van oldva.-  mondta eléggé meg gyözően.
-Hàt oké- sóhajtottam bàr eléggé féltem. Az eggyik felem örűlt hogy végre kimozdulok míg a másik félt és itthon maradt volna. De a kíváncsiság erősebb volt. Négy óra van, elég sok minden történt  ez alatt a fél óra alatt. Mivel ősz van ezért hamarabb is sötétedik ami egyrést jó másrészt meg nem...
-És öhm... nem is izgulsz?- kérdezte Sam.
-Őszintén? Most kitört bennem a 3. világháború- néztem rá miközben elmosolyodtam. Mintha megkönnyebűlt volna felsóhajtott és hátradőlt. Négy óra két perc lassan telik az idő.
-Kéne valamit csinálni- kezdtem el gondolkodni
-Együnk valamit éhes vagyok- mondta

-Hát oké- egyeztem bele. Kb. egy óra elment a kaja csinálással. Amúgy ez a kesztyű ötlet tényleg bevált. Megfogtam valamit és nem borította egyből jég. Jupi. Kinéztem az ablakon és kezdett sötétedni.
-Sam, Sam, Sam- kezdtem el szolongatni
-Mivan?- jött le
-Mindjárt sötét van- mondtam boldogan
-Oké csak még fél órát bírj ki- ment vissza a dolgára. Fél óra?? Az nagyon sok. Mindegy majd kibírom valahogy. Leültem a földre és gondolkodtam,(igen már megint gondolkodok) azon hogy milyen lehet a világ, hogy néz ki meg ilyenek. Mire mindent végig gondoltam már úgy éreztem hogy elszált minden félelmem. Ránéztem az órára és hat órát mutatott vagyis már letelt a fél óra. Feligràltam a lépcsőn és megkerestem Sam-et. Felöltöztünk és már indultunk is. Kis séta utàn oda értünk a parkhoz ami inkább már erdő. Olyan gyönyörű volt. A magas fák, a szabadság érzet egyszóval minden tökéletes volt.


Zayn Malik szemszöge

Amikor ideges vagyok folyton a közeli erdőbe jövök hogy lenyugodjak. Most is oda tartottam. Nemsokára meg is érkeztem. Bezàrtam a kocsit majd elindultam valamerre. Nem sokat sétálhattam amikor nevetés csapta meg a fülem nem is messziről. Gyorsan bebújtam egy nagyobb fa mögé és onnan figyeltem. Két lányt láttam meg. Egy vörös hajút és melette egy barna hajút. A barna hajú épp valamit csinàlt. Felém vették az irányt ezért vissza bújtam a fa mögé.
-Úristen Honey ez tök király- ámuldozott a vörös hajú. Szóval Honey-nak hívják. Levette a kesztyűjét és oda adta a vörös hajúnak. És utána csinált valamit amit nem láttam. Előrébb léptem hogy lássam de véletlenűl ráléptem egy faágra. Nagy reccsenéssel eltört. Hirtelen ide fotdultak. Négy óriási jégcsap  repült el a fejem mellet. Megszepenve álltam és néztem. Ezt Honey csinálta volna?


Sziasztok!
Remélem nem lett annyira lapos mint amennyire gondolom... sajnálom hogy rövid lett a kövi részt megpróbálom hosszabra írni :-)