Sziasztok!
Tegnap kellett volna kiraknom a részt, de amint hazaértem el kellett mennünk. Ma is nem rég értem haza és ahogyan gép.közelbe kerültem rögtön kiraktam a részt. Remélem tetszik :) Jó olvasást!
Puszi:
Eszti xxx
Zayn Malik szemszöge:
Nem aludtam valami sokat. Honey miatt. Egész este forgolódott és össze vissza mocorgott. Töbször is felkeltettem, de folyton azt mondta nincs semmi baja. Mostanra viszonylag lenyugodott, de amint ránézek aggódni kezdek. Egy normális alvó embernek nyugodtnak kéne lennie az arckifejezésének. Honey-nak egyátalán nem az. A rémület látszik rajta. Csak tudnám mi a baja.
-Zayn - suttogja és szorosan átölel
Még alszik.
-Itt vagyok - fontam szorosabban dereka köré kezeimet
Belemarkolt a pólomba. Nem bírtam tovább ezt nézni. Már egyszer végugnéztem ezt most nem akarom.
-Honey kelj fel - simítottam meg az arcát
Honey Drawer szemszöge:
Futottam. Egy sötét erdőben voltam. Valaki üldözött. Egy fa gyökerében megbotlottam. Megfogta a lábamat és húzni kezdett.
-Ne- sikítottam - Engedjen el
-A kiléted úgy is utól fog érni -lökött neki egy fának
-Zayn - keltem fel hirtelen és zokogva kapaszkodtam belé
-Sss semmi baj itt vagyok -simogatta a hátamat
Egy kis idő múltán már csak a légzésemet kellett helyre hozni.
-Hozzak neked valamit inni? - kérdezte aranyosan
-Nem köszönöm, csak ne hagyj itt
Vissza feküdt és a melkasára húzott. Átölelte a derekam és dúdolni kezdett. Hamar vissza aludtam.
Zayn Malik szemszöge:
Olyan rossz nézni ezt. Más fiú már rég itt hagyta volna, de én nem fogom sohasem.
Bármilyen nehéz is lesz megoldjuk. Ketten. -Szeretlek. Örökké eggyütt leszünk ígérem -suttogtam
Mérhetetlen bűntudat van bennem. Csak nem értem miért... Nem én csókoltam meg azt a bizonyos személyt. El kell mondanom Honey-nak, de félek, hogy mérges lesz rám és kidob amit nem élnék túl.
